Leírás
A pontyfélék családjába tartozó paducot áramvonalas, megnyúlt testéről, lekerekített orráról, egyformán ívelt hátáról és hasáról lehet megismerni. Alsó állású kicsi szája jelzi, hogy táplálékát az aljzatról szedegeti. Szeme viszonylag nagyok és erős szaruréteggel borított ajkai vésőszerűek. A közepes hosszúságú, magas hát- és a hasúszójának kezdete egybeesik. Mellúszója hosszú és farokúszója mélyen kivágott. Teste ezüstös csillogású közepes nagyságú pikkelyekkel, a mellúszói narancsvörösek. Háta feketészöld és a hasa fehér. Kitűnő látása van és kékes árnyalatú orrával érzékeny a szaglása. Télen is táplálkozik, ilyenkor a folyók mélyebb részeibe húzódik vissza. Csapatokban keresi táplálékát és a csapatok azonos méretű egyedekből állnak.

Folyóinkban (Tisza, Duna, Hernád, Sajó, Maros, Körösök stb.) őshonos, szinte mindenütt előfordul és különösen kedveli a gyors folyású oxigéndús részeket ahol a márnával békésen együtt él. Európában Skandinávia és a Brit-szigetek kivételével mindenütt megtalálható. A kemény aljú medrek fölött érzi jól magát és csoportosan tartózkodik a folyók mélyebb részeiben. Nyaranként a paduccsapat előszeretettel felkeresi a kőfalak melletti sekélyebb vizeket.

Testhossz és tömeg
A kifejlett példányok 25-40 centiméteresre nőnek és tömegük elérheti a 1-1,5 kg-ot. Sajnos hazánkban egyre ritkábbak a nagyobb példányok.

Szaporodás
A paducok 2-4 évesen lesz ivarérettek. Az ívás előtt már áprilisban csapatokba verődve gyülekeznek a folyókba ömlő patakok torkolatánál a 8-12 ^oC-os vízben. Május elején kezd ívni, amikor a víz hőfoka eléri a 16 ^oC-ot. Az ikrások 12-40 ezer ikrát raknak le. A lárvák 4-6 nap alatt kelnek ki. Ívási időben színezete élénkebbé változik. A hímek testén és fején apró nászkiütések jelennek meg az ívási időben és elveszti éberségét.

Horgászati szabályozás
Május 2. és június 15. között nem fogható. Magyarországon 2010-től esik a horgászata korlátozás alá.

Táplálkozás
A fiatal egyedek algákkal és zooplanktonokkal táplálkoznak és 3-4 hetes korukban már az ajkaikkal fejtik le a zöldmoszatokat a kövekről. Elfogyasztja a lárvákat, férgeket és az apró rákféléket is.

Horgászat
Izmos teste miatt kitűnő sporthorgászhal és szívósan küzd ha a horogra akad. Csontival, trágyagilisztával, sajttal vagy kenyérrózsával felcsalizott horoggal fogják. A kenyérrózsa helyett használják a lebegő kenyeret is ami tovább marad a horgon mint a hagyományos kenyér. Rakós botos horgászattal, úszózással, vízben állva úsztatással, feeder, match, bolognai és picker bottal is horgászható. A csalit a fenékhez közel kell felkínálni nem túl mély részeken ahol egyenletesen áramlik a víz. Télen a mélyebb részek jöhetnek szóba. Kapása gyors, érdemes résen lenni ha paducokat sejtünk a közelben. A horog nehezen ül meg kemény szájában. Az etetőanyagot érdemes sóderrel vagy földdel kevereni. A kenyeret különösen szereti, sokan ezért áztatott kenyeret is kevernek az etetőanyagba. Az etetést folyamatosan végezzük mert a paducok nem állnak tovább amíg lakomázhatnak. Nagyobb haltartóban sokáig élve tartható ha a víz nem túl meleg.

Felhasználás
Húsa szálkás de ízletes. Hasürege fekete színű, ezt sokan rossz minőségű húsnak hiszik. Erről a tulajdonságáról kapta a "tintafosó" népies elnevezését is.

Rekordok
A Magyarországon fogott legnagyobb példány 2,93 kg-os volt. A világrekord 3,40 kg Németországból a Rhine folyóból (2006).

Magyar nevek
őnhal, paduc, paduszka, paluc, patic, patus, petenye, podvizhal, potoz, potoznak, sodronypaduc, stenger, szentgyörgypaduc, tintahal, tintáshal, végsőhal, jászpaduc, szentgyörgykeszeg, szilvaorrú paduc, tapóc, tintafosó, patin, cserkeszpaduc, havasi paduc, jászpaduc, körtepaduc, paduszka, paluc, patim, stenger,
vésettajkú.